A vállalkozás, az üzlet olyan, mint a szex. Ha jó, nagyon jó. Ha nem, akkor is… Öreg barátom szerint vállalkozni fiatalként azért is kell ma Magyarországon, mert az egyén számára leginkább erre találhatóak azok az utak, amelyek révén sikeresen kitörhet valaki, és nem alkalmazott lesz egy gyorsétteremben, vagy hivatalnok egy fő vagy alhivatalban. Nos, van benne valami.

A dolog pikantériája még, az hogy az elmúlt 2 évben többször megkeresett a legnagyobb magyar élelmiszerlánc egyik tulajdonosa, aki volt, hogy hetente zaklatott, hogy adjam el neki az épületet, így akár perrel együtt is, azonban tavaly év eleje óta nem jelentkezik. Burkoltan célzott rá, hogy megszerzi, így, vagy úgy – mindenképpen.

Fennmarad-e, képes-e fennmaradni a globális kapitalizmus ebben a formában?

Napjainkban komoly tanulmányok, továbbá elemzők ezrei boncolgatják a szociális média elementáris hatásának titkait. Körüljárják, újra meg újra kifejtik, mi hogyan és miért működik, vagy éppen nem használható – a faceboktól a twitterig.

A „nagy” kiegyezéshez előbb kellett a „kis” kiegyezés, egy olyan megállapodás, amely logikus volt, de később nem kapott nagyobb hangsúlyt. Össze kellett egyeztetni 1847-et és 1848-at, és azt el kellett fogadtatni az országgal. Az egyeztetésből 1849 kimaradt.

A német államfő, Christian Wulff körüli pénzügyi affér legalább egy konkrét következménnyel járt: új ige bukkant fel a német nyelvben, a „wulffen”, vagyis „wulffolni”

1941-ben, miután már hadat üzent a Szovjetuniónak, Bárdossy László kormányfő hadat üzent az Egyesült Államoknak is. A hadüzenetet Roosevelt amerikai elnök a jelek szerint nem vette túlzottan komolyan, mert csak néhány hónappal később terjesztette azt a Kongresszus elé. Több történész idézte azt a párbeszédet, amely először Anthony Eden brit külügyminiszter táviratában szerepelt, majd időről időre visszatért különböző forrásokban.

Négy nappal ezelőtti idézet a miniszterelnök bizalmasának számító Doncsev Andrástól, Deutsch Tamás Facebook oldalán: “Az Isten szerelmére (ennél durvább nem leszek, ígérem), mindenkinek szíve joga egyet nem érteni a kormány politikájával, lehet sajtóban bírálni, AB által elkaszálni, tüntetni (bár állítólag diktatúra van), csak azt ne mondja senki, mert ez a szöveg már 20 éve is nagyon gáz volt, hogy az USA és Európa bármiféle jogállamot és liberális demokráciát véd. …”

Nem kell messzire menni: az NGM fenti közleménye jó példa a szavahihetőség csökkenésére!

Ha nem királyság és nem köztársaság, akkor ez most micsoda? Ezt kérdezte tőlem egy külföldi ismerősöm, egy igen tekintélyes cég nagyon komoly vezetője, és én bevallom, hogy zavarba jöttem. Kicsit vonogattam a vállam, köhintettem néhányat, majd sejtelmesen mosolyogtam. Nos, – ennyit tudtam mondani nagy okosan, – aztán elhallgattam…